Látás a magasságról
Milyen messze látunk szabad szemmel? Sorozatunk első részében azt gyűjtöttük össze, milyen messze láthatunk látás a magasságról szabad szemmel optimális körülmények között, feltételezve az éleslátást.
A közelítő számítás szerint a horizont-távolság a látómagasság négyzetgyökével arányos, azaz például a jövőképünk egyedisége megnégyszerezve a horizont megduplázódik. Az előbb említett 4,5 km kevésnek tűnhet, mert a tapasztalat szerint az ennél sokkal messzebb levő épületek, fák, hajók is láthatók.
A távolabbi tárgyakat azért láthatjuk, mert egy részük a horizont fölé emelkedik.
Animation Life: FULL MOVIE (Minecraft Animation)
Milyen messzire lehet ellátni például Budapestről? A János-hegy kilátójából látható körpanoráma horizontjára az Alföld tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve 70 km-t kapunk.
Ennek ellenére - jó idő esetén - még alacsonyabb budai hegyekről is látszanak a több mint km-re levő Mátra vonulatai. Igaz, Mátraalja a horizont alatt van, de a Kékestető elvileg még a Pesti-síkságról is látszik.
Az épületek második emeletéről nézve a horizont két-három kilométerrel látszik távolabb, mint az elsőről kitekintve, feljebb menve azonban az emeletenkénti horizont-távolodás egyre kisebb. Egy felhőkarcoló századik emeletéről már csak látás a magasságról lehet távolabbra látni, mint a A légköri fényelhajlás miatt horizont mögötti képződmények is látszhatnak, ez a jelenség a felszín közelében erős, de a repülési magasságban már elhanyagolható.
A délibáb, a fata morgana is megtréfálhatja a megfigyelőt, de ezeket sem pilóták szokták látni. A hegymászók - saját elmondásuk szerint - néha vizuálisan érzékelik a Föld görbületét.
Ugyanezt az előbb említett balatoni fürdőzők is elmondhatják magukról, hiszen a tó vizén is jelentkező görbület miatt takaródik ki a túlpart alja. Forrás: origo.
